"Nem lehet elég korán szívességet tenni, mert soha nem tudhatod, mikor lesz túl késő."
Nem kellett sok, hogy visszaaludjak. A szokásos rémálmok most is meggyötörtek, ezek ellenére frissnek éreztem magam ébredéskor. Már hallottam, ahogy Lucy a házban nyüzsög. Miért nincs iskolában? Ó tényleg, ma szombat van.
A reggeli zuhany még frissebbé tett az ébredést követően.
Mielőtt lejöttem volna a családhoz, gyorsan utána néztem ennek a bandának. Tényleg
keveset tudtam róluk.
- Jó reggelt Amy! – mosolyog rám anya a konyhában
szorgoskodva.
- Jó reggelt anyu!
- Hogy aludtál édesem?
- Szokásosan! – felelem kurtán és a narancslevem kortyolom.
Lucy éppen valami tésztát gyúr nagy lelkesen, azt hiszem süti készül. Sokat
sejtető pillantásokat vet felém. Ó basszus máris azt akarja, hogy beszéljek
anyával?
- Anya!
- Hm?
- Gondolom beszéltél már Lucyval az új mániájáról …
- Mire gondolsz?
- A koncertre! – mosolygok angyalian és állom Lucy szúrós
pillantását. Anya szerencsére háttal áll nekünk. Nem látott ebből semmit.
- Persze! – sóhajt fel – De neki is megmondtam, hogy nem
mehet!
- Miért nem? – érdeklődök, mintha nem tudnám.
- Amy! Azok a jegyek elég borsos áron vannak … És komolyan,
elég fiatal még ehhez! Rengetegen vannak ott. Nagy zaj, nem kell még ilyesmiken
járjon az esze! – az asztal mellől Lucy csak egy szomorkás sóhajjal kommentálja
az elhangzottakat.
- Anya, Lucy már nem kicsi! És te is ott lennél vele, mégis
mi rossz lehetne?
- Én? Neeem! Biztos nem! – tiltakozik, és most már felénk
fordul egész testével – Nem érzem magam odaillőnek! Én csak egy vénasszony
vagyok!
- De Tess anyja nem ér rá … - győzködöm – Tudod, hogy ő
elvinné őket, ha tehetné!
- Amy! Nem érted ezt!
- De nagyon is értem, anya! Nem óvhatod őt mindentől! Egy
burokba zárod, és semmi baj nem éri! Ez … Nem jó! Kell, hogy történjen vele
valami, amiből aztán tanulhat!
- Lucy! Elég jó az a tészta, menj moss kezet a fürdőben! –
utasítja a húgomat, ebből tudom, hogy kettesben akar lenni velem. Miután a
tesóm kiment, anya szemben áll velem a pultnál.
- Amy! Én mindenből a legjobbat akarom neki!
- Tudom! Persze, hogy azt akarod! Hisz az anyja vagy! De
nagyon szeretné ezt! Imádja azokat a srácokat! Ne csináld már, én is oda voltam
a Backstreet Boys-ért, emlékszel? – kellemesen elmosolyodik, mikor visszagondol
az őrületemre, ami akkor ment.
- Igen! Emlékszem, bizony!
- Lucy most ugyan ezt csinálja, csak egy jelenlegi fiú
bandával! Anya, te is voltál fiatal, és akkor meg ott volt a Beatles! – érvelek
és remélem, hogy beválik. Anya kuncogni kezd, ez egy elég jó jel.
-
Igen, azt hiszem, igazad van!
-
Akkor elviszed őt?
-
Az igazság az, hogy nem őt nem akarom engedni, hanem …
Én nem akarok menni! Tényleg nem érzem, hogy ott lenne a helyem! Nagymama korú
vagyok! Ami azt illeti hamarosan az is leszek! – mosolyog édesen.
-
Akkor majd megyek én velük! Elviszem őket!
-
Te? De Amy … Jó ötlet ez a te állapotodban?
-
Ugyan anya! Nem hiszem, hogy gond lenne! Utána nézek és
kiderítem. Így már okés a dolog?
-
Azt hiszem! – válaszolja kissé félve. Elégedetten
mosolygok. Nem így terveztem, de végül is sikerült. – De még ne mondd e
Lucynak. Előbb nézz utána mindennek!
-
Rendben, anya!
6 megjegyzés:
Jaj de aranyos ez a Télapó, hogy 2 részt is kaptunk ma.:)
Én nagyon örülök neki...a történet pedig kezd fokozódni :D
Egy kérdésem lenne: Amy most hány hónapos terhes is? :P
Egy későbbi részből ki fog derülni az is, de elárulom, mert nem titok, 2-3 hónap körül járhat! :D Köszönöm, hogy írtál és nagyon örülök, hogy tetszett a mikulás ajándéka :P
Mami. Most lesz majd a nagy találka. Uuuuuuuuuuuu..... de várom már. :3
Pénteken jön a rész! Addig várnod kell :/ :D <3
Szupi! Már várom a NAGY találkozást!
Köszi a kommentet! :) Nem kell sokat várni rá ;)
Megjegyzés küldése